Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oláh Gábor: Ülök magamban

2012.08.20

Kis hajlékomban üldögélek,
szakállam a küszöbre nő.
Ott ballag el az ablakom alatt,
s be-bekiált a vén Idő.

Ott suhan el az ablakom alatt
árnyékká vált fiatalságom.
Egyszerre halk szelek zendülnek,
virágok bomlanak a fákon.

Én nem tudom, mért zokog úgy,
hogy a szívem is megremeg.
Én nem tudom, mért állnak meg
s mért néznek úgy az emberek.

1941